Reformkor

Reformkor Magyarországon

A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már­ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény­leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte­leinek megteremtődése terén. A polgárság gyengesége következtében a pol­gári reformokért folytatott küzdelmet a birtokos nemesség és a nemesi ér­telmiség vezette. Az 1830-as években Széchenyi István és Wesselényi Miklós könyvei fogalmazták meg a szükséges reformok programját, az 1840-es évek elején viszont már Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szervezte az roszágos közvéleményt a liberális reformok mellett. Az utolsó rendi országgyűléseken (1832–36, 1839–40, 1843–44, 1847–48) a liberális ellenzék éles küzdelmet folytatott a kormánnyal és a konzervatívokkal a polgári reformok és az ország nagyobb gazdasági és politikai önállósága érdekében. A legtöbb eredményt a nyelvkér­désben érték el: a magyar vált a közélet minden szintjén hivatalos nyelvvé, kiváltva ezzel a nemzetiségek fokozódó ellenállását. A reformkorban kapcso­lódott össze a magyar nemzeti mozgalom a polgári jellegű társadalmi-politikai reformokkal, s vált a szűkkörű rendi nacionalizmus az ország egész lakossá­gát egyenjogú polgárként a nemzetbe fogadóliberális nacionalizmussá. Az 1840-es évek második felére kialakult a polgári átalakulás teljes programja (Ellenzéki nyilatkozat, 1847), amelynek megvalósulását 1848 tavaszán az euró­pai forradalmi hullám tette lehetővé.

 

Balatonfüred a reformkor idején

Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált.

Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát, a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a n
émet volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként muködik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, 1841-1846 között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait.

A felső városrész díszeiként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a Református templom a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom.

A mai óváros – a régi falu és hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is – még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek sorakoznak. Az ófaluban, vagy ahogyan újabban nevezik, az Óvárosban még őrzik a népi formákat az alábbi jellegzetes, műeméli táblával is megjelölt épületek. A Siske utca az a része az Óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik, sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kiránduló- és sétahelye Balatonfürednek.

Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.

forrás:www.balatonfured.hu